Utilisateur:Karmela1/hermész

thumb|right|Hermész Hermész (a rómaiaknál Mercurius, az etruszkoknál Turms) Zeusz és Maia nimfa gyermeke, az istenek hírnöke a görög mitológiában. Ez volt legfontosabb rangja, de emellett ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője. Ezek mellett közismert volt az olümposziak között furfangjáról és ravaszságáról. A költészetet sem vetette meg, és ezért Apollón egyik legközelibb barátja volt.

Maia Atlasz leánya volt, a Pleiádok egyike. Az éjszaka közepén, amikor már minden isten elszenderült az Olümposzon Zeusz lelopakodott Maia mellé, és együtt töltötték az éjszakát. Mire Éósz felkeltette a napot, a főisten már az Olümposzon volt. Az éjszaka megfogant Hermész, és még napkelte előtt világra jött. Maia megmosdatta, bepólyázta, és azután kimerülten ágyába dőlt és elaludt. A gyermek Hermész addig fészkelődött, hogy kihámozta magát a pólya szoros kötéséből, és a bokáján nőtt szárnyak segítségével Thesszáliába ment, ahol Apollón csordái legeltek. A gyermeknek megtetszett a csorda, és egy Püloszhoz közeli barlangba hajtotta őket, a nyomokat pedig eltűntette. Útközben talált egy teknőst, amelyet megölt, és belsőségeit is kiszedte. A teknőspáncélra pedig ráerősítette az egyik tehén beleit. Így született meg a líra. A reggeli nap már fenn ragyogott az égen, amikor Hermész visszatért anyja mellé, és ugyanúgy bepólyálta magát. Apollón azonban észrevette a lopást, és hamarosan Maiánál volt, és követelte vissza a csordáját, amit a csecsemő Hermész ellopott. A nimfa nem akarta elhinni, hogy a gyermek ilyet tudott tenni, így vita tört ki. Zeusz látott fentről mindent, és elmondta, hogy Hermész mit is csinált az éj leple alatt. A vita azonban csak nem ült el, amikor egyszer csak a három isten hangját megtörte egy lágy dallam. Hermész játszott a líráján. Apollón azonnal rabja lett a hangszer édes hangjának, és szíve teljesen meglágyult. Hermésznek adta egész csordáját cserébe a líráért. Az istenek hírnöke beleegyezett a cserébe, így lehetett Hermészből pásztor, Apollónból pedig a líra mestere. Miközben csordájára vigyázott, Hermész nádból készített magának sípot, így alakulhatott ki a pánsíp. Később a furulyát is ő találta fel, és csodálatos hangja elgyönyörködtette Apollónt. A líra után így újra üzletet ajánlott a gyermek Hermésznek a múzsák vezetője. Hermész megkaphatta Apollón aranypálcáját, amelynek rendkívüli varázsereje volt. Ezt a pálcát később kicsit átalakította, és ez lett Hermész egyik kísérője és attribútuma. Az arany pálcán két kígyó fonódott össze egy nyolcas alakjában, és a pálca törzsén két szárnyacska is volt. Ezt a pálcát kerükeiónnak nevezték, latin neve pedig Caduceus volt.

Atlétikus alkatú ifjúnak ábrázolták, akinek baljában ott volt a caduceus, szárnyakkal ékesített kalapja volt és szandálján is két-két szárnyacska segítette az istenek követét a gyors haladásban. Mint az istenek és emberek közötti kapcsolat fenntartója Hermész kísérte le az alvilágba a holt lelkeket és ő hozott esténkét álmot a halandók szemére.

Hermésznek három gyermeke született, noha sok istennővel, nimfával és halandóval járta végig a szerelmesek útját. Drüopé hercegnőtől született meg Pán nevű fia, aki félig ember félig pedig kecske alakú teremtmény volt. Amikor anyja megpillantotta megijedt a rút teremtménytől, és elhagyta Pánt. Hermész azonban megsajnálta fiát, és felvitte őt az istenek közé az Olümposzra. A halhatatlanok először kikacagták a fura teremtményt, de végül megengedték, hogy ő legyen a mezők, fák, pásztorok és nyájak védelmezője. Másik fia Aderosz volt, aki Héraklésznak lett az útitársa, azonban széttépték Diomédész lovai, amikor Héraklész gondjaira bízta azokat.

Aphrodité és Hermész szerelméből született meg Hermaphroditosz, akit egy nimfa kérése miatt női és férfi ivarszervekkel is elláttak az istenek. Amikor Zeusz a tehénné változtatott Iót szerette volna magáévá tenni, a főisten Hermészhez fordult tanácsért, ugyanis féltékeny felesége, Héra a százszemű Argoszt rendelte Ió mellé őrnek. Hermész leszállt Argosz mellé, és furulyáján olyan nyájasan kezdett el játszani, hogy az óriás elaludt, és mialatt aludt Hermész levágta a fejét, így Zeusznak most már szabad útja volt.

Hermész volt Odüsszeusz állandó segítője is. Kalandozásai során többször is kisegítette a bolyongó hőst szorult helyzetéből. Ő szabadította ki Odüsszeuszt Kalüpszó nimfa szigetéről is, ahol hajótörést szenvedtek. Kalüpszó megígérte Odüsszeusznak, hogy halhatatlanná teszi, ha viszonozza szerelmét. Ám Hermész egy új hajót állított a nagy utazó rendelkezésére. Amikor a leleményes vándor Kirké szigetén járt, és a boszorkány disznókká akarta változtatni Odüsszeuszt és embereit, Hermész mutatta meg azt a gyógyfüvet, ami segít elkerülni a bajt. Hermész volt az is, aki visszakísérte Eurüdikét az alvilágba, miután egy napot töltött együtt szerelmével, Orpheusszal.

Gyorsasága és sportossága miatt majdnem minden sportcsarnokban ott állt a szobra, és az olimpiai játékokon is az ő alakja fogadta a látogatókat. Szent állata volt a kakas és a teknős, és jelképei közé tartozott a pénzes erszény is. Az ókori Hellászban az utakat vagy országhatárokat úgynevezett hermák jelezték. A hermákat Hermész istenről nevezték el, és egy oszlopot jelentettek, amelynek oszlopfőjén az isten feje díszelgett, és az oszlop lábánál férfi ivarszervek voltak. A hermák védték az utazókat és a határok sérthetetlenségét, az ivarszervek pedig utaltak arra, hogy Hermész jó szerencsét és termékenységet is hozhat.

Külső hivatkozások

• Hermész kultusza (www.theoi.com)